Különbözo abiotikus stresszhatások vizsgálata kukorica állományban

Öntözési idopont meghatározásra vonatkozó vizsgálatainkat Keszthelyen, az Agrometeorológiai Kutatóállomáson végeztük 1997-2003 tenyészidoszakaiban, kukorica jelzonövénnyel. Egyik célkituzésünk a kukorica eltéro típusú öntözési eljárások során bekövetkezo néhány vízháztartási mutatójának, stressz indexének és növényhomérsékletének megfigyelése volt. Humid idojárás esetén a növény- és léghomérséklet közel azonosnak mondható, így a CWSI-ek nem lépik túl a kritikus 2,5-es határértéket, tehát öntözésre sincs szükség. Száraz tenyészidoszakokban a növények CWSI-ei - a növényhomérséklet emelkedése miatt - magasabbak voltak, így e mutatók ismeretében az öntözési idopont elore meghatározható. Másik célkituzésünk szerint természetes (1998-ban) és mesterséges jégverés párolgásra, növény- illetve talajhomérsékletre és CWSI-re gyakorolt hatását vizsgáltuk 1999-2003 tenyészidoszakaiban, a fentiekben említett kísérleti területen. E kísérlettel kívántuk a vízstressz index alkalmazhatósági területét kibovíteni. Megállapítást nyert, hogy a növény- és léghomérsékleti differencián alapuló CWSI alkalmas más természetu - abiotikus és biotikus - stresszhatások (pl. jégverés) kimutatására is.